Süti, állva söpörj!

Hát nagyon fárasztó volt lenyomni ezt a két alkalmat egyben, ez rajtunk és rajtatok is látszott, annak ellenére, hogy félelmetes volt az öt órán keresztül fenntartott figyelmetek, ebben szerintem mi több fejlődésre szorulunk.

Egy önvallomással kezdem rögtön arról, hogy mennyire félrevihetnek az elvárásaink. Arra számítottam ugyanis, hogy múlt hét csütörtökön tizenöt informatikus arc fog körbevenni, akiket abszolút nem érdekli majd a színház meg a dráma, akik nem érzékenyek az általunk felvetett kérdésekre, sőt egyenesen hülyeségnek tartják az általunk felajánlott formákat. Ehhez képest gyakorlatilag ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. Olyan jó volt, ahogy önfeledten beleengedtétek magatokat a játékokba, hogy úgy tudtatok egymáson és magatokon nevetni, hogy azzal nem bántottátok egymást, és hogy a mekis jelenetbe is újszerű és váratlan ötleteket hoztatok. Nagyon érdekes és megható volt azt látni, hogy milyen lelkesedéssel és elszántsággal akartatok változtatni a teraszos jeleneten, hogy milyen egyértelmű volt számotokra, az „addig innen el nem megyünk” attitűd. Végül sikerült is változtatni. De ehhez kellettetek tizennégyen. A megoldáshoz, ami kibillentette a „hangembert” az kellett, hogy ötvözzük azokat az ötleteket, amelyeket kiscsoportokban gondoltatok ki, sőt hogy legyen arra tér, hogy tényleg közösen gondolkodva és játszva, minden lépést együtt megfontolva jussatok el a változtatás élményéhez.

Különleges és az eddigiekhez képest szokatlan élmény volt a Mátét játszó Géza számára, hogy amikor tolta kifelé Jonast igazi kérdéseket kapott, igazi dilemmák fogalmazódtak meg, ami számunkra és számotokra is igazi siker lehet, hogy ilyen őszintén tudtok részt venni egy ilyen újfajta helyzetben. Ugyanez volt az érzésünk a zárókör kapcsán, hogy köszi, köszi, köszi az őszinteségért, a megosztásokért.

Most inkább úgy tűnik, hogy sajnos nem fogunk már találkozni, de azt gondolom, hogy jó lenne, ha írnátok nekünk, mert nagyon tömény volt ez az öt óra és biztosan vannak bennetek olyan dolgok, amelyek csak később fogalmazódtak meg, és ezekre mi nagyon kíváncsiak vagyunk. Írhattok itt is, vagy ha lenne olyan személyes történet, gondolat, ami elindult bennetek a drámázás kapcsán, viszont nem szívesen osztanátok meg ezen a fórumon, akkor el is küldhetitek nekünk ide: lajorameister@gmail.com.