2014. január 17., péntek

Sűrített színház


Múlt héten csütörtökön és pénteken elutaztunk hozzátok egy két napos intenzív színházazásra. Ilyet sem csináltunk korábban és kicsit tartottunk is tőle, hogy talán túl tömény lesz így egyben ez a két alkalom, de azt hiszem nem volt az, sőt. Rögtön utána elkezdtem megírni ezt a kis reflexiót, de valahogy úgy éreztem, nem vagyok még teljesen kész rá. Nekem nagyon sűrű volt ez a két alkalom, persze jó értelemben sűrű, de ezt még egy kicsit érlelgetnem kellett magamban, ahhoz, hogy most bővebben tudjak róla beszélni. Már a kezdetektől azt éreztük, hogy nagyon nyitottak vagytok, készek játszani, hogy nincs vetítés egymás irányába és a mi irányunkba sem. Jó volt látni, ahogy kinyíltok, ahogy egyre aktívabban vesztek részt az általunk felkínált formában. Igazi felüdülés volt a második alkalommal a két színházi jelenetsor közötti beszélgetés, jelenetelemzés, hogy volt mondanivalótok és utána az általatok elkészített jelenetek, amik egyszerre voltak viccesek és elgondolkodtatók. Biztos, mi is sokat fejlődtünk, számított, hogy ti már egy sokadik csapat vagytok, ez a tapasztalat mindig számít abban, hogy tényleg a ti nyelveteken tudjunk szólni hozzátok, ezt ti is mondtátok, de azért mindent összevtve, az amit kihoztatok azokból a jelenetekből, leginkább rajtatok múlt.
Amit külön kiemelnék, és ez egy nagyon érdekes élmény volt, az az ahogy figyeltetek, egymásra is meg ránk is, szinte már megtisztelő volt, ahogy komolyan vettetek minket, meg a problémákat, amiket hoztunk, ugyanakkor át tudtátok helyezni ezt egy számotokra fogyaszthatóbb környezetbe, gondolok itt az általatok elkészítetett és bemutatott jelenetekre.

Ugyanez fogalmazódott meg bennem, akkor amikor azt figyeltem, hogyan közeledtek Jonas jelenetéhez . Egyszerre voltatok érzékenyek és tettre készek. Meg akartátok oldani a helyzetet, de ugyanakkor nem ész nélkül vágtatok neki, hanem próbáltátok egyeztetni az ötleteiteket, több szempontot figyelembe venni. Az is nagyon tetszett, hogy nem feltétlenül azt a célt tűztétek ki, hogy lesöpritek Ági figuráját a színről, hanem arra törekedtetek, hogy figyeljen rátok, hogy kizökkentsétek abból a nagyon erőszakos és agresszív állapotából, amin nehéz áttörni és ami miatt talán el se jutnak hozzá bizonyos üzenetek.

Az is nagyon izgalmas volt, ahogyan a Tanárnő részt vett a ti munkátokban. Ez is nagyon különleges volt, még nem volt ilyen élményünk, ahol ennyire beleolvadt az osztályba a felnőtt résztvevő. Azt nem tudom, miért történt ez, erre biztosan ti tudjátok a választ.
Teljes volt ez a két nap, nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. A végén nem volt idő az egész osztályban elhangzó reflexiókra, de itt megtehetitek, hogy reagáltok, hogy továbbfűzitek a beszélgetéskor megkezdett gondolatokat, mert szerintem érdemes!!
És köszönjük a képeket!!!

3 megjegyzés:

  1. GirlOfNightmares2014. január 20. 12:54

    Nagyon tetszett a foglalkozás. Amikor először mondták, hogy részt vehetünk egy fogyatékkal élők megértését segítő előadáson nem erre számítottam, de pozitívan csalódtam. Azt hittem, hogy majd végig kell ülnünk egy száraz előadást, ehelyett drámaoktatók mutattak be nekünk jeleneteket, amiket akár pozitív végkimenetelűre alakíthattunk. Az eredeti jelenet után formázhattuk a karaktereket, a helyszínt. Nagyon tetszett ez az egész, remélem, hogy lesz még ilyenben részem, mert nagyon jól szórakoztam. Ráadásul csapatépítésnek sem utolsó.:)

    VálaszTörlés
  2. Szia! Köszi, hogy írtál!! Kíváncsi lennék, hogy miért gondolod, hogy jó ez a program csapatépítésnek? Tudnál esetleg konkrét példát mondani, amin megmutatkozik, hogy "épült a csapatotok" :)?

    VálaszTörlés
  3. GirlOfNightmares2014. január 25. 2:56

    Ahogyan a szereplők karaktereit, valamint a jelenetet formázhattunk és szerepelhettünk, igazi csapatmunka volt. Nem csak egy ember elképzelése valósulhatott meg, hanem összeadtuk. Voltak jobb ötletek és nem lehurrogtuk a másikat, hanem végighallgattuk. Szerintem az osztályunkban már egy kicsit erősebb az összetartás, habár még mindig kissé ismeretlenek vagyunk egymásnak. Ezek az előadások segítettek egymást is jobban megérteni, egymást segíteni, illetve ha még nem is kedveljük annyira egymást, nem állunk egyfolytában egymás útjában. Szerintem az osztály erősebb csapat lett, mint volt.:)

    VálaszTörlés